2010 MAERT Conference

---

11/5/2010 – AHF participates in MÁÉRT (Magyar Állandó Értekezlet or Hungarian Permanent Conference) in Budapest. AHF joined leaders of Hungarian communities in the Carpathian Basin, Europe, South America, Australia and the United States, in the Ninth Hungarian Permanent Conference (MAERT).  The Hungarian American Coalition and the Hungarian Human Rights Foundation also represented the Hungarian American diaspora.

The all-day Conference was held on November 5, 2010 in Budapest, Hungary, and its purpose was to discuss the challenges facing Hungarians living outside the country’s borders as well as the steps the Hungarian government can take to assist them to preserve their unique identity. Made up of organizations representing ethnic Hungarians who live outside of the borders of Hungary, MAERT hadn’t met in over 6 years due to the lack of support from the former Socialist government following the failed 2004 referendum on citizenship forHungarians across the new borders of Hungary which AHF supported.

Prime Minister Viktor Orban, Deputy Prime Minister Zsolt Semjen, Ministers Janos Martonyi, Miklos Rethelyi, Gyorgy Matolcsy, Bence Retvari, Janos Fonagy, State Secretary Zsolt Nemeth, representatives of the Parliamentary opposition and the diaspora representatives spoke of the challenges as well as the programs, policies and practices, such as autonomy and citizenship, to stop the further assimilation of  Hungarians beyond Hungary’s borders.

Deputy Prime Minister Zsolt Semjen likened the Hungarian nation as a three-legged stool made up of Hungarian within the borders, the historic communities in the Carpathian Basin and the international diaspora [see the VIDEO of his speech]. Were any one leg to fall, he added, the nation falls. The Conference closing statement [záronyilatkozat ], summarizes the topics, which include the Slovak Language Law and minority rights, discussed.

Frank Koszorus, Jr., national president of the Federation, called attention to the unique situation of the Hungarian American community whose members are not discriminated against but whose numbers and institutions, including churches, are nevertheless dwindling.  He urged the Hungarian government to reach out to and devise English language programs for those Hungarian Americans who while not fluent in Hungarian, nonetheless are interested in learning about and preserving their rich cultural heritage.

“We are gratified that the Conference reconvened and its critically important work is underway again after a six-year unjustified hiatus,” noted Mr. Koszorus who signed the closing statement.  “I am especially proud that our Federation publicly and vigorously objected to the termination of the Conference,” he added.

In 2005, AHF attended the historic “mini-MAERT” and signed a joint declaration of the Szabadka Initiative in an appeal to the Hungarian Government for more coherent support, coordinated planning, and dual citizenship. This marked the first time Hungarians outside the borders organized such a meeting on their own. In 2006, the Federation issued a statement calling on Budapest to “support legitimate aspirations of Hungarian minorities,” and “not eliminate institutions,” and expressed the Federation’s concern that revised policies by Hungary may not be sufficient to protect the Hungarian minorities living in the Carpathian Basin.

The 2006 statement appears below [in English ] [Magyarul ].

12/1/2006 – AMERICAN HUNGARIAN FEDERATION CONCERNED WITH
NEW POLICY TOWARD HUNGARIAN MINORITIES [download]

The American Hungarian Federation (the “Federation”) is the largest Hungarian-American umbrella organization in the United States. Founded in 1906, it is also one of the oldest ethnic organizations in America. Over the years, the Federation has supported democracy, human rights and the rule of law in Central and Eastern Europe. AHF has a long and proud tradition of monitoring and speaking up about the situation of the Hungarian historical communities living as minorities in states neighboring Hungary.

It is the Federation’s conviction that, as Prime Minster Antall stated, Hungary has a special responsibility toward the Hungarian minorities, a responsibility that includes supporting their legitimate aspirations. This essential support must be based on close consultation with the leaders of the affected minorities.

The obligation to maintain the cultural and ethnic identity of Hungarians became one of three pillars of Hungarian foreign policy following the neglect in this area by the Kadar regime. The Antall government’s welcome reversal of this inexcusable neglect was fully consistent with the principles of democracy and should be continued as the situation of the minorities is not resolved. The Federation’s views on this subject were set forth in its June 16, 2006 open letter to Prime Minister Ferenc Gyurcsany. Point three of that letter states:

“(3) Your government will have to launch a creative and persistent diplomatic initiative to protect the historic Hungarian communities living as national, linguistic and religious minorities in countries neighboring Hungary. As much as some would prefer, Hungary’s governing political elite can neither escape the nation’s history nor the consequences of that history. Clearly, the minorities require both negative rights, i.e., protection from discrimination and intolerance, as well as positive rights, i.e., cultural, territorial and/or personal autonomy. Defusing tensions by promoting enlightened policies relating to
minorities advances genuine democracy and regional stability, and these all serve the interests of Hungary, the region, the EU, the US and NATO, not to mention the interests of the affected minorities. Hungary can and should play a pivotal role in advancing these interests. Indeed, Hungary should without hesitation openly and effectively support the legitimate aspirations of the Hungarian minorities for autonomy – a precondition for their survival – in multilateral fora as well as in its bi-lateral relations with its neighboring countries.”

The Federation is dismayed and concerned that these important principles are being abandoned. For example, the new concept relating to the government’s policy toward minorities appears to emphasize economic growth while ignoring the minorities’ aspirations for autonomy and internationally recognized practices relating to minority rights. Undoubtedly economic welfare is a desirable goal, but it is not a substitute for polices and practices that permit minorities to preserve their unique characteristics and enjoy the benefits of rights that minorities in Western Europe enjoy.

Equally disturbing is the government’s forsaking the Hungarian Standing Committee (MAERT) and its elimination of the independent administrative body – the Office for Hungarians Beyond the Borders – which addressed wide-ranging issues relating to Hungarian minorities. There are also reports that the government plans to eliminate or curtail the Laszlo Teleki Institute and place its heretofore independent Foreign Affairs Institute directly under government control.

These and similar steps raise serious questions as to the government’s commitment to support a significant and integral part of the Hungarian nation. As a country occupied by the Soviet Union, Hungary was prohibited from addressing the problems of the minorities. Now that Hungary has regained its sovereignty and is integrated into Western institutions, there is no justification for it to neglect the challenges confronting the minorities.

Therefore, any decision, concept or policy that diminishes Hungary’s special obligation toward the Hungarian minorities and their democratically expressed aspirations should be reversed. If not, genuine democracy will be the victim as will the minorities themselves. Clearly, this is not the legacy the government wishes to leave.

Magyarul

1. December 2006 – Az Amerikai Magyar Szövetség nyilatkozata a Magyar Kormány határon túli magyarsággal összefüggő politikájával kapcsolatban. [letölthető]

Az Amerikai Magyar Szövetség (“Szövetség”) a legnagyobb magyar-amerikai ernyőszervezet az EgyesültÁllamokban. Az 1906-ban alapított Szövetség az egyik legrégebbi etnikai szervezet Amerikában. Az elmúltévekben a Szövetség támogatta a demokrácia megerősödésével, a kisebbségi jogok kiszélesítésével és a jogbiztonság kiterjesztésével kapcsolatos politikát Közép- és Kelet-Európában. Szervezetünk hosszú idő óta büszkén vállalja a szószóló szerepét a Magyarországgal határos államokban élő történelmi magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban.

A Szövetség meggyőződése, hogy – amint Antall József miniszterelnök megállapította – Magyarországnak különleges felelőssége van a magyar kisebbségekkel szemben, amely magában foglalja ezen kisebbségek legitim törekvéseinek támogatását. Ennek a támogatásnak az érintett kisebbségekkel való folyamatos konzultáción kell alapulnia.

A magyar külpolitika egyik alappillérévé vált a magyarság kulturális és nemzeti identitása megtartásának igénye és ezen igény támogatása, mely politika áttörést jelentett a Kádár-rendszerhez képest, amikor a magyar kisebbség problémáit elhanyagolta az akkori rezsim. Az Antall-kormány új, az addigi magatartástól gyökeresen eltérő stratégiája teljesen megfelelt a demokrácia követelményeinek. Ezt az utat kell ma is folytatni, tekintettel arra, hogy a magyar kisebbségek ügye mindmáig megoldatlan.

A Szövetség álláspontját foglalta össze az ez év június 16-án Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek írt nyílt level. Ezen level 3. pontja az alábbiakat tartalmazza:

“(3) Kormányának kreatív és szívós diplomáciai erőfeszítéseket kell tennie a történelmi magyar közösségek megvédése érdekében, akik nemzeti, nyelvi és vallási kisebbségként élnek a Magyarországgal szomszédos országokban. Bármennyire is szeretnék néhányan, Magyarország kormányzó politikai elitje nem menekülhet el sem az ország történelme, sem pedig ezen történelem következményei elől. A kisebbségeknek ún. negatív jogokra (pl. az intolerancia és diszkrimináció elleni védelemre) és pozitív jogokra (pl. kulturális, valamint területi és/vagy személyi autonómia) is szükségük van. Előremutató politikával lehet hatástalanítani a kisebbségeket érintő feszültségeket, mert ez segíti a demokrácia és a régió stabilitásának megszilárdítását, továbbá ez szolgálja Magyarország, a térség, az EU, az USA és a NATO, valamint az érintett kisebbégek érdekeit. Magyarországnak meghatározó szerepet lehet és kell játszania ezen érdekek képviseletében. Magyarországnak habozás nélkül nyíltan és hatékonyan kell segítenie a magyar kisebbségek legitim autonómia törekvéseit – túlélésük feltételét – minden nemzetközi fórumon csakúgy, mint a szomszédos országokkal való kétoldalú kapcsolataiban.”

A Szövetség csalódott és komolyan aggódik amiatt, hogy a fenti fontos alapelvekről lemond a magyar kormány. Aggodalomra ad okot például a kormány azon új törekvése, mely szerint a kisebbségekkel kapcsolatban a gazdasági növekedés szempontjait hangsúlyozza, miközben nem vesz tudomást az autonómia törekvésekről és a nemzetközileg elismert kisebbségi jogokról. A gazdasági jólét természetesen üdvös cél, ám ez nem helyettesítheti azokat a politikai jogokat, amelyek előfeltételei a kisebbség sajátos jellege fenntartásának, s amely jogokat egyébként a Nyugat-Európában élő kisebbségek is élveznek.

Ugyanennyire aggasztó, hogy a kormány felszámolta mind a MÁÉRT fórumát, mind pedig a Határon Túli Magyarok Hivatalát—azokat az intézményeket, amelyek a magyar kisebbségeket érintő legkülönfélébb kérdésekkel foglalkoztak. Hírek szerint a kormány meg szeretné szüntetni, vagy jelentősen át akarja alakítani a Teleki László Intézetet, és az eddig független Külügyi Intézetet a kormány közvetlen irányítása alá kívánja vonni.

Ezek és az ehhez hasonló lépések komolyan felvetik azt a kérdést, hogy a kormány mennyire elkötelezett a nemzet szerves részét képező magyar kisebbségek iránt. A szovjet megszállás alatt Magyarországnak nem volt módja a kisebbségi kérdéssel foglalkoznia. Mára Magyarország visszanyerte függetlenségét és integrálódott a nyugati intézményrendszerbe, így nincs mentség arra, hogy elhanyagolja a kisebbségeket érintő problémákat.

Ezért minden olyan döntést, szándékot vagy politikai lépést újra kell gondolni, amely csökkenti vagy korlátozza Magyarországnak a saját kisebbségeivel szemben fennálló különleges kötelezettségeit. Amennyiben ez nem következik be, a demokrácia ugyanolyan áldozattá válik, mint a kisebbségi sorban élők. Remélhetőleg nem ez az az örökség, amelyet a magyar kormány maga után kíván hagyni.

A MAGYAR ÁLLANDÓ ÉRTEKEZLET IX. ÜLÉSÉNEK ZÁRÓNYILATKOZATA

1. áprilisi választások politikai és társadalmi következményei lehetőséget teremtenek
   a magyar nemzet határok feletti újraegyesítésére. Az új politikai rend összekapcsolja a
   sokszínű magyar nemzetet, amelynek egyenrangú tagjai a magyarországi, a Kárpát-medencei,
   valamint a diaszpórában élő magyarok. A nemzetpolitikában megvalósuló fordulat egy
   megújult szemléletet tükröz, amelynek értelmében az elhanyagolt magyar-magyar
   kapcsolatokat az egymás iránti felelősségvállalás váltja fel. A múlt lezárásának jegyében a
   2004 óta mellőzött Magyar Állandó Értekezlet 2010. november 5-i ülésével folytatja
   működését. A magyar-magyar kapcsolatok a nemzeti csúcstalálkozó keretében újra méltó
   módon teljesedhetnek ki az összetartozás-tudat erősítése, az önazonosság megőrzése, a
   nemzeti integráció megvalósítása érdekében. A MÁÉRT a nemzeti érdekeink képviseletére
   alakult legitim magyar szervezetek párbeszédének intézményesített fórumaként a közös
   gondolkodást és a magyar nemzetet érintő döntések közös meghozatalát szolgálja.
   Az ülésen elhangzottakat összegezve a MÁÉRT tagjai az alábbi elvekben és célokban
   állapodnak meg:

• Üdvözlik a budapesti kormány eddigi nemzetpolitikai tevékenységét. Egyetértenek
  abban, hogy a meghozott döntések, úgymint a Nemzeti Összetartozásról szóló törvény,
  valamint a magyar állampolgárság könnyített megszerzésének lehetővé tétele a külhoni
  magyarság számára, valóban a nemzeti összetartozás erősítését szolgálják. Szintén
  örömmel fogadták a MÁÉRT összehívását, és megállapodnak a korábban is működő
  szakbizottsági rendszer újraindításában. A továbbiakban a következő szakbizottságok
  kezdik meg munkájukat:
• külügyi és jogi szakbizottság,
• oktatási és kulturális szakbizottság,
• gazdaságfejlesztési és önkormányzati szakbizottság,
• szórvány szakbizottság.
• Állást foglalnak az autonómia különböző formái mint stratégiai célkitűzés mellett, mivel ezáltal látják leginkább biztosítottnak azt, hogy magyarként teljes életet lehessen élni a Kárpát-medencében, és ezt tekintik a határon túlra szakadt magyarság nemzeti
  megmaradása legfőbb biztosítékának.
• Kifejezik meggyőződésüket, hogy a magyar állampolgárság könnyített megszerzésének lehetősége új esélyt jelent a magyarság számára. A kulturális értelemben összetartozó nemzetet ez a jogszabály közjogi egységgé formálja.
• Megállapodnak abban, hogy könnyített honosítás bevezetésével összhangban a
  Szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt is módosítani szükséges,
  valamint hogy az oktatási nevelési támogatást újra az óvodásokra is kiterjesztik.
• Hangot adnak abbéli meggyőződésüknek, hogy a 2011-es soros magyar EU-elnökség történelmi lehetőség az egész magyar nemzet érdekeinek képviseletére, értékeink felmutatására, tekintélyünk helyreállítására. Ezért kívánatos a hagyományos kulturális sokszínűség elvének előtérbe helyezése, illetve az összekapcsolódást segítő
  regionalizmus támogatása. Hangsúlyozzák továbbá, hogy kiemelten támogatják
  Horvátország, Szerbia és Ukrajna európai integrációját.
• Megnyugvással állapították meg, hogy az új szlovák kormány mentes a nacionalizmustól, ám sajnálatukat fejezik ki, hogy az új kormánykoalíció eddig nem tette meg a bizalom helyreállításához szükséges lépéseket. A tagok elítélik a szlovák államnyelvtörvényt diszkriminatív, félelemkeltő szellemisége miatt. Megállapítják, hogy a törvény, a tervezett módosítások ellenére, továbbra is tartalmazza a kisebbségi magyar nyelvhasználatot korlátozó rendelkezéseket, szankciókat. Reményüket fejezik ki, hogy a szlovák kormány figyelembe fogja venni a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság (Velencei Bizottság) ajánlásait a jogszabály módosításakor. A résztvevők kijelentik, hogy a jövőben is elutasítanak minden olyan intézkedést, amely hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a magyarság tagjaival szemben.
• Reményüket fejezik ki, hogy Romániában hamarosan elfogadásra kerül az új oktatási
  törvény, amely számos ponton javítja a magyar oktatás helyzetét. Meggyőződésük, hogy a teljes körű anyanyelvű oktatás biztosítása, a többségi nyelv sajátos program szerinti tanítása, illetve az iskolarendszer decentralizációja és az iskolákkal kapcsolatos döntések átadása a helyi közösségeknek kiemelten segíti a magyarság boldogulását a többségi társadalmakban. Továbbra is szorgalmazzák az állami magyar egyetem visszaállítását. Ugyanakkor a tagok sürgetik a kisebbségek jogállásáról szóló törvény véglegesítését olyan formában, hogy az megteremtse a nemzeti közösségek kulturális autonómiájának közjogi keretét. Fontosnak tartják továbbá a romániai régiók átalakítására vonatkozó kezdeményezést, és elvárják, hogy ez elősegítse a magyarok által jelentős számban lakott régiók – kiemelten a Székelyföld – sajátos közigazgatási jogállásának kialakítását.
• Üdvözlik a közvetlen demokratikus választás útján megalakult új vajdasági Magyar
  Nemzeti Tanácsot. A kulturális autonómia ezen szervének létrejötte előremutató és
  bíztató jel az egész Kárpát-medencei magyarság számára. A konferencia résztvevői
  remélik, hogy az MNT a gyakorlatban is érvényesítheti a törvényben előírt
  jogosítványait, és megkapja az ehhez szükséges költségvetési támogatásokat.
  Reményüket fejezik ki továbbá, hogy a vajdasági magyarokra nézve hátrányos – északbácskai és észak-bánáti – közigazgatási körzethatárok mielőbb módosításra kerülnek.
• Fontosnak tartják, hogy a legutóbbi ukrajnai helyhatósági választások eredményeként
  létrejövő képviselőtestületekben – városi, járási és megyei szinten – jelen van a magyar
  érdekképviselet. Egyben aggodalmukat fejezik ki a kárpátaljai magyar oktatás helyzete
  miatt. A magyar tannyelvű iskolák érettségizői számára továbbra sincs biztosítva az
  anyanyelvű szaktantárgyi emeltszintű érettségi vizsga lehetősége, aggasztó a magyar
  tannyelvű egyházi líceumok helyzete is.
• Támogatják a muravidéki magyar közösség érdekeit szolgáló általános szlovéniai
  nemzetiségi törvény elfogadását.
• Üdvözlik a magyar kormány elkötelezettségét a szórványkérdést, illetve a diaszpórában élők megszólítását illetően. Felhívják a figyelmet arra, hogy szükséges egy, a nyugati magyar országos szövetségekkel közös cselekvési terv kidolgozása a nyugati magyarság megmaradása érdekében. A Nemzeti Regiszter létrehozása, valamint egy, a megfelelő anyagi forrásokkal rendelkező szórványstratégia a nemzet minden tagjának érdeke.
• Felhívják a figyelmet az 1956-os forradalom és szabadságharc méltó, nemzeti
  identitásunkat erősítő 55. évfordulójának megünneplésére, a világ magyarságának
  bevonásával.
• Felhívják a figyelmet a 2011-12-ben esedékes népszámlálások fontosságára, és
  hangsúlyozták a magyar önazonosság megvallásának jelentőségét.

Budapest, 2010. november 5.

[<< Back to All AHF News]