The Hungarian Media Law

---

The Hungarian Media Law is now available for download: English Magyarul

01/04/11 – Hungarian Media Law: In view of all the critical media play, moderate weekly Heti Válasz magazine broadens discussion on Hungarian media law by adding another perspective. The December 31st article features AHF President Frank Koszorus discussing the need for developing more proactive public and press relations.

In the interview, Mr. Koszorus expressed concern over the international media’s rush to judgment without a thorough review of the law or opinion from the European Union. The article also points out the unavailability of an English translation and lack of outreach. On January 3rd, the Hungarian National Media and Infocommunications Authority released an English translation of the Media Law. It is available for download here.

Kiderült : Ezért is uszít a külföldi sajtó Orbánék ellen: Régóta nem tetszik a magyar jobboldal Amerikának by Balla Eszter (reprinted: See full article at www.hetivalasz.hu)

A The Washington Post december 26-i, Magyarország putyinizálása című szerkesztőségi cikke az amerikai sajtó régi beidegződését idézte a rendszerváltozás utáni jobboldali magyar kormányokkal szemben. Bár az amerikai magyar emigráció tiltakozott a lap elfogultsága, hamis általánosítása ellen, ugyanakkor hiányolja az Orbán-kormány erőteljesebb, összehangoltabb kommunikációs tevékenységét, amely világosabbá tehette volna az új médiatörvényt az Egyesült Államokban is.

Lipták Béla professzor, a Magyar Lobbi vezetője szerint több száz helyreigazító levelet küldtek a The Washington Post szerkesztőségébe. (Eddig még egy sem jelent meg.)

Koszorús Ferenc, az Amerikai Magyar Szövetség elnöke elhamarkodottnak tartja a lap elítélő véleményét, hiszen még azt sem várták meg, hogy az EU lezárja vizsgálatát a magyar médiatörvényről. Koszorús felteszi a kérdést, hogy vajon a The Washington Post a törvény teljes ismeretében tör-e pálcát Magyarország felett.

Az emigrációs vezetők emlékeztetnek arra, hogy az újság nem emelte fel szavát a 2006-os őszödi beszéd után, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csalással nyert választást. Akkor sem aggódtak az emberi jogokért, amikor az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján a Gyurcsány-kormány békés tömeget veretett szét és börtönzött be.

Download the Full Freedom House 2010 Rankings: English

Az amerikaiak bizalmatlansága a jobboldali magyar kormányokkal szemben messzire nyúlik vissza. A jobboldal miatti “aggódás” nem új keletű: legalább 1989-ig kell visszamennünk, felidézve azt az időt, amikor Washington és az amerikai sajtó a magyar demokratikus centrumot és a jobbközepet is gyanakvással nézte.

Akkor írta le a Time hírmagazinban Strobe Talbott, aki később a Clinton-kormányban a külügyminiszter első helyettese lett, hogy Közép-és Kelet-Európában fennáll egy nem demokratikus, szélsőséges, intoleráns „jobboldal” feltámadásának veszélye. (Hangsúlyozni kell, hogy ez 1989-ban hangzott el.)

Magyar szempontból később sem számított sokat, hogy demokrata vagy republikánus lakója volt a Fehér Háznak. Sokan emlékezünk Jackson Diehl 2002. március 4-i, a The Washington Post-ban megjelent „Új NATO, régi értékek” című publicisztikájára.

A szerző Orbán Viktor akkori miniszterelnököt azzal vádolta, hogy „a harmincas évekre emlékeztető nacionalista programmal” azonosul, majd azt állította, hogy „a Magyarországon áprilisban esedékes választások kapcsán a Bush-kormány azt reméli, hogy az Orbánt lekezelő magatartása elősegíti az ellenzéki szocialisták győzelmét” – nyilatkozta a Heti Válasznak az idei választások után Koszorús Ferenc, majd hozzátette. ” Az új magyar kormánynak nem lesz tehát könnyű megváltoztani ezt a hamis képet, de higgadt, tényekre alapozott, határozott, állandó jellegű felvilágosítással meg lehet ingatni.

„Aktívan kell foglalkozni a sajtóval, nem pedig ignorálni. A kormány médiapolitikusainak nemcsak hogy elérhetővé kell tenni magukat, hanem nekik kell keresni az újságírókat, véget kellene vetni annak a húszéves gyakorlatnak, amelynek során többnyire Haraszti Miklós és köre volt az amerikai sajtó magyar forrása. A washingtoni magyar nagykövetségnek erőteljes, jól átgondolt PR-programot kell kidolgoznia. Konzultálhatnának olyan amerikai szakértőkkel, akik otthonosak a kormányközi kapcsolatokban, a médiában, hogy pontos stratégiát tudjanak kidolgozni. Nem mondom, hogy mindenki kebelbarát lesz, de lehet csökkenteni a félrevezetettek számát” – tanácsolta májusban az Amerikai Magyar Szövetség elnöke.

A washingtoni lobbista intelmei nem feltétlenül találtak meghallgatásra. Nem szerencsés, hogy a médiatörvény tartalmát és értelmezését angol nyelven nem osztotta meg az Orbán- kormány sem a Kongresszus magyar lobbistáival, sem a nagy amerikai lapokkal, sem a magyar emigrációs vezetőkkel.

Amennyiben az új médiatörvény nyugat-európai mintára készült, hasznos lett volna pontról pontra, országról országra kimutatni a hasonlóságokat. Nem ártott volna a magyar külképviseleteknek sajtótájékoztatót tartani. Igaz, nehezíti a helyzetet, hogy jelenleg a washingtoni nagykövetségen éppen váltás van. Szombati Béla nagykövet már hazament, az Orbán-kormány által kinevezett Szapáry György pedig még nem érkezett meg.

Az amerikai magyarság, amelynek emlékezetében még él a kommunista cenzúra rémképe, természetesen kiáll a sajtószabadság mellett, azt viszont nehezményezi, hogy a vita kezdetektől fogva nem a törvényről szólt. A rossz beidegződés vagy a megfelelő tájékoztatás hiányában az amerikai sajtó visszhangozza a kisszámú, de annál hangosabb magyar ellenzék Orbán-gyűlöletét.

Már nem tudni, miért, de a miniszterelnök Magyarországra, Európára, sőt az egész világra nézve is veszélyes diktátor. Pedig a pontos angol nyelvű leírás ismeretében lehetne érdemben vitatni az új médiatörvényt, lehetne bírálni, lehetne hasonlóságokat találni a tengerentúli médiapolitikával.

Az amerikai Federális Kommunikációs Bizottság (FCC) is keményen bírságolja a rádiókat, a köztelevíziókat, amennyiben ízlésrombolást, pornográfiát észlel.

A magyar néző is emlékezhet a 2004-es amerikai futballdöntő, a Super Bowl szünetében tartott showműsorra, amikor Janet Jackson csupasz mellének kivillanása 550.000 dollárjába került a CBS televíziós társaságnak. Janet Jacksonnak és Justin Timberlake-nek pedig nyilvánosan bocsánatot kellett kérnie.

A Grammy, az Oscar-díjkiosztó ünnepséget minden évben fél perces csúsztatással közvetítik, hogy legyen módja a csatornának lekeverni a nem odaillő mondatokat, annyira félnek a büntetéstől.

De megbírságolták már 495.000 dollárra azt a rádióállomást, amely egy Howard Stern nevű vulgáris, pornográf műsorvezetőt alkalmazott. Az ilyen büntetések soha nem egyszerűek és minden alkalommal hevesen tiltakoznak a szólásszabadság védelmezői, de eddig emiatt diktatúrával még senki sem vádolt meg egyetlenegy amerikai elnököt sem.

Az írott sajtót, a kábeltelevíziókat semmilyen módon nem regulázza a szövetségi kormány, de az internetes szabályozást fontolgatja. A szigorításoknak nem mindenki ellensége, sőt a minőségi újságírás – legyen az jobb, vagy baloldali – kifejezetten üdvözli, ha a mocskolódást, uszítást, a szenzációhajhászást valamilyen módon visszaszorítják. Maga a Fehér Ház is többször kikelt a Fox csatorna és a szélsőjobboldali rádiósok állandó torzításai ellen. George H. Bush volt elnök a sajtókultúra soha nem látott mélységeire mutatott rá, pedig Barack Obamát védte meg.

Bár mindenki tudta, hogy az új magyar médiatörvény robbanó erejű lesz, a kormány kommunikációs szakemberei mégsem készítették elő hatékonyan a tervezetet, legalábbis nem a legnagyobb NATO szövetségesnél, az Egyesült Államokban. Annál inkább feltűnő a balliberális értelmiséget tömörítő New York-i Amerikai Népszava Online Orbán Viktor sötét diktatúráját lefestő, szorgalmas, kitartó munkája. Ha a The Washington Post szerkesztőségi cikkét vesszük figyelembe, fáradozásaik nem hiábavalóak.

---

Join online!

[<< Back to All AHF News]